Gyakori kérdések:
Milyen munkálatokra kerül sor?
2009 októberétől 2010 augusztusáig kiépül a csapadékvíz elvezető rendszer hét öblözete, amely több mint 50 kilométer hosszúságú csatornahálózat kialakítását jelenti. A fejlesztés során 30 kilométer hosszúságú földmedrű árok, 7-7 kilométernyi burkolt csatorna és áteresz, valamint 8 km hosszúságú folyóka, továbbá több mint 460 tisztítónyílás és víznyelő akna jön létre, a tervező mérnökök által kidolgozott, szakhatóságok által engedélyezett rendszerben.
vissza
Miért szükséges csapadékvíz elvezető rendszer kiépítése?
Nagykőrösön a hólé és esővíz elvezetés megoldatlansága sok évtizedre visszanyúló, a csapadékosabb esztendőkben rengeteg gondot és komoly kellemetlenséget, sőt, károkat okozó probléma. Európa legnagyobb részén egyszerűen elképzelhetetlen, hogy egy hasonló méretű városban ne legyen csapadékvíz- és szennyvízelvezető csatornarendszer! A csatornázás tehát európai mércével az alapinfrastruktúra nélkülözhetetlen eleme, és mint ilyen, alapvető elvárás a munkahelyteremtő vállalkozások részéről is. Vagyis a munkahelyteremtésért vívott versenyben is jobb pozícióba kerül a város azáltal, hogy a két sikeres uniós pályázat révén gyakorlatilag szinte egyszerre valósul meg Nagykőrösön a korszerű, európai színvonalú csapadékvíz- és a szennyvízelvezető rendszer.
vissza
Kell-e fizetni a csatornarendszer kiépítéséért?
A csapadékvíz elvezető rendszer működtetése Nyugat-Európa legtöbb országában fizető szolgáltatás, Magyarországon és így természetesen Nagykőrösön is közfeladat. Tehát a lakosságnak semmilyen hozzájárulást nem kell fizetnie a szolgáltatásért. A költségek csökkentése érdekében, ahol lehetséges, elsődlegesen nyílt vízelvezető árok készül. Az érvényben lévő helyi szabályozás szerint az utcai árok karbantartása, gondozása az ingatlan tulajdonosának kötelessége.
vissza
Miért kell olyan utcákban is csatornázni, ahol a csapadék magától is elfolyik?
Elhagyhatóak-e bizonyos szakaszok?
Egyes utcák lakói, ahol a csapadékvíz általában nem okoz komolyabb kellemetlenséget, jelezték, hogy jobban szeretnék, ha az ő lakóterületükön nem épülne csatorna. Kérésük teljesíthetetlen, mert a csapadékvíz elvezetés kizárólag rendszerben kiépítve működik. Egy-egy, akár csak egyetlen ház előtti rövid szakasz elhagyása ugyanis sok kilométeres szakaszok működését tenné lehetetlenné. A közcélú vezetékként meghatározható rendszer kiépítése és fenntartása fontos közösségi érdek.
vissza
Okozhat-e kárt a nyitott csatorna a szomszédos épületekben?
Meglepően gyakran hangoztatott tévhit, hogy a nyitott, földmedrű csatornából a házak alá szivároghat a víz. A dolog éppen fordítva van: a talajban pangó víz a csatornában gyűlik össze és azon keresztül folyik tovább a végállomás, vagyis a Kőrös-ér felé. Érdemes megnézni, a frissen kialakított csatornában szinte azonnal megjelenik a víz, csökkentve ez által a környező terület talajvízszintjét. A nyílt, földmedrű árok tehát egyértelműen védelmet nyújt az épületek számára!
vissza
Mi lesz a házak előtti növényekkel?
Mindenki, a tervező, a kivitelező, az önkormányzati képviselő, de legfőképpen az érintett lakosság számára ez a legfájóbb pont. Senki sem örül, ha egészséges fákat, cserjéket kell kivágni azokban a szűk utcákban, ahol az úttest és a járda között csupán a vízelvezető ároknak jut hely.
A kivitelező lehetőség szerint igyekszik megóvni, vagy ha ez nem lehetséges, megfelelően pótolni a növényzetet. Erre egyébként szerződése is kötelezi.
Szabadjon megjegyezni, hogy az ingatlanok határán túl minden közterületnek számít, így a házak előtti zöld sáv és természetesen a vízelvezető árok is. Aki tehát akadályozza a munkálatokat vagy esetleg betemeti az árkot, szabálysértést követ el.
Fontos cél a vízmegtartás is, ezért csak a felesleges, kárt okozó vízmennyiséget kell elvezetni. Erre a legjobb megoldás a nyílt, ún. földmedrű árok, amely szikkasztja is a benne elfolyó vizet.
vissza
Miért szükséges a csapadékvíz elvezetése?
Azon túl, hogy a járdán, úttesten meggyűlő csapadékvíz sok kellemetlenséget okoz a közlekedők számára, komoly balesetveszély forrás is. A pangó csapadékvíz, olvadó hólé kárt okozhat az épületekben is. A tavaszi-nyári időszakban a könnyen felmelegedő pocsolyák ideális életterek a szúnyoglárvák számára.
vissza
Az utóbbi évek aszályos időszakaira gondolva, nem volna szerencsésebb a csapadékvizet a városon belül visszatartani?
Erre a városon belül nincs lehetőség, de valójában különösebb igény sincs. A városon kívül azonban érdemes gondoskodni a csapadékvíz tározókban történő „elraktározásáról”, mezőgazdasági hasznosításáról, öntözés formájában. Ez vízgazdálkodási feladat.
vissza
Mennyi ideig tart a csapadékvíz elvezető rendszer kiépítése?
A munkálatok 2009. októberében kezdődtek és 2010. nyarán fejeződnek be.
vissza
Miért nem épül ki a csapadékvíz elvezető rendszer a város egész területén?
Az elnyert pályázati forrás arra elegendő, hogy a legkritikusabb területek csapadékvíz elvezetéséről gondoskodjunk. Ami azt jelenti, hogy a város területének mintegy 60%-án kiépül a korszerű csapadékvíz elvezető rendszer. A mostani fejlesztésből kimaradó utcákban, városrészekben a városvezetés reményei szerint egy következő sikeres pályázat nyomán valósulhat meg a csapadékvíz csatornahálózat.
vissza
Milyen forrásból valósul meg a csapadékvíz elvezető rendszer?
90%-ban a város által megpályázott és elnyert uniós támogatásból. Az Európai Unió csaknem 900.000.000.-Ft támogatást nyújt a csapadékvíz elvezető rendszer kiépítéséhez. A költségek 10%-át, mintegy 100 millió forintot, a város önerőből fedezi.
vissza
Miért kell ennyi közreműködő szervezet a projekt megvalósításához?
Szigorú szabályozás írja elő, hogy az uniós projektekre hogyan lehet pályázni, az elnyert pályázatokat miként kell megvalósítani és mennyit kell költeni például a projektek kommunikációs feladataira. A jogszabályok által előírt széleskörű kötelezettségeknek meg kell felelni, például közbeszerzési eljárásokkal kell a vállalkozásokat kiválasztani. Mindehhez nélkülözhetetlen a közreműködő szervezetek szakértelme. Természetesen ezen feladatok költségei támogatottak a szigorú elszámolás mellett.
vissza